Évezredeken át azt hittük, hogy ismerjük az ókori világ egyik legnagyobb csodájának történetét. Hatalmas kőtömbök, emberek ezrei, primitív eszközök és évtizedeken át tartó építkezés – nagyjából így képzeltük el a gízai piramisok születését. Csakhogy a modern tudomány egyre különösebb részleteket tár fel. Kozmikus részecskékkel kimutatott titkos üregek, rendkívüli földrengésállóság és egy meghökkentő új építési elmélet borzolja a kedélyeket. Vajon az ókori egyiptomiak sokkal fejlettebb mérnöki módszereket alkalmaztak, mint korábban feltételeztük? Vagy a piramisok belseje olyan építészeti megoldásokat rejt, amelyekre még a mai kutatók sem találtak megnyugtató magyarázatot? A legizgalmasabb az egészben, hogy nem internetes legendákról, hanem tudományos folyóiratokban megjelent kutatásokról beszélünk. Az elmúlt évek eredményei ugyanis új kérdéseket vetettek fel a több mint 4500 éves építményekkel kapcsolatban. És van köztük olyan felfedezés is, amely egészen más megvilágításba helyezheti a...
Tizenhárom név, egy októberi hajnal és egy történet, amelyet szinte minden magyar ismer. Legalábbis azt hisszük. Az aradi vértanúk kivégzése 177 év alatt a magyar történelmi emlékezet egyik legerősebb jelképévé vált, csakhogy a tankönyvi történet mögött jóval összetettebb világ rejtőzik. Kiderült például, hogy Arad mártírjainak köre nem feltétlenül ér véget a híres tizenháromnál, az interneten terjedő utolsó mondatok közül több soha nem hangzott el, és még a sörrel való koccintás tilalma is gyanúsan fiatal „ősi hagyomány”. Közben új források és eddig alig ismert képek is előkerülnek. Arad története tehát nincs lezárva: ma már talán nem az a legérdekesebb kérdés, hogyan haltak meg a vértanúk, hanem az, kik voltak valójában, és miért élnek velünk még mindig. 177 év telt el, mégsem tudunk mindent Aradról Első pillantásra nehéz elképzelni, hogy 1849. október 6-ról még bármi újat lehet mondani. Könyvtárnyi irodalom foglalkozik a szabadságharccal, ismerjük a kivégzettek életrajzát, a h...