Van egy különös pont Magyarország térképén, ahol a távolságot nem kilométerekben, hanem évszázadokban mérjük. Mohács mezején ma pontosan ötszáz esztendő választ el bennünket attól az 1526. augusztus 29-i délutántól, amikor egy királyság hadereje felsorakozott Európa legerősebb katonai gépezetével szemben. Tudjuk, mi következett, ezért hajlamosak vagyunk úgy nézni az ott álló katonákra, mintha ők is ismerték volna saját történetük végét. Pedig számukra Mohács még nem „mohácsi vész” volt, hanem egy csata, amelyet meg akartak nyerni. Talán éppen innen érdemes ma újra elmesélni történetüket. Nem a vereség felől, hanem abból az utolsó pillanatból, amikor még minden lehetségesnek tűnt. Ötszáz év elteltével ugyanis Mohács már nem pusztán arról beszél, hogyan veszített Magyarország. Sokkal inkább arról, hogyan őrzött meg egyetlen augusztusi délutánt fél évezreden keresztül a nemzeti emlékezet. Amikor Mohács még nem jelentette azt, hogy „Mohács” Próbáljuk meg egy pillanatra elfelejteni mi...
Fedezd fel a világot 7 percben – érdekes és mindenkihez szóló blogbejegyzések minden témában!