Ugrás a fő tartalomra

Anyák napja – Történelem, hagyomány és meglepő tények az édesanyák ünnepéről

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak.

Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva.

Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban és Rómában tavaszi ünnepekkel tisztelték az istenanyákat – Rhea-t és Cybelét –, akik a termékenység és az anyaság istennői voltak. A kereszténység elterjedésével ez az ünnep átalakult: az úgynevezett „Mothering Sunday” például Angliában és más európai országokban már a középkor óta létezik, amikor az emberek évente egyszer visszalátogattak „anyaegyházukba”, vagyis abba a templomba, ahol megkeresztelték őket – ez pedig egyben az édesanyák köszöntésének napjává is vált. Az amerikai anyák napja eredete pedig Anna Jarvis nevéhez fűződik, aki az édesanyja halála után küzdött az ünnep hivatalos elismeréséért. Végül 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bevezette az anyák napját az USA-ban. Ironikus módon Jarvis később tiltakozni kezdett az ünnep elüzletiesedése ellen, mivel az eredeti, meghitt üzenetét – a hála és szeretet kifejezését – a virágboltok és ajándékipar túlzottan üzleti irányba tolták.

És most jöjjenek az érdekességek! Tudtad, hogy anyák napján világszerte több mint 150 millió képeslapot küldenek el, így ez az egyik legnépszerűbb képeslapos ünnep a karácsony után? Vagy hogy Kínában az anyák napja az egyik legjelentősebb ünneppé vált, különösen az elmúlt két évtizedben, és sok fiatal ekkor tér vissza szülőfalujába, hogy személyesen köszöntse édesanyját? Japánban pedig a fehér szegfű a szimbóluma az ünnepnek, amit a szeretet és tisztelet jeleként ajándékoznak. Magyarországon a legmeghatóbb anyák napi szokások közé tartozik a gyermekek által előadott versek és dalok sora, amelyeket gyakran még az óvodások és kisiskolások is hetekig gyakorolnak. Az egyik legismertebb anyák napi vers Fazekas Anna „Édesanyám keze” című költeménye, amely generációk óta megindítja az édesanyák szívét. És ami talán a legmegdöbbentőbb: több országban, például Szerbiában vagy Indonéziában az anyák napja nem májusban van, hanem decemberben! Ez is jól mutatja, hogy az anyaság univerzális érték, de az ünneplés módja és időpontja kulturálisan eltérő lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miért érzi az ember büdösnek a bojlerban lévő vizet? A záptojás szag okai és veszélyei

A legtöbb ember akkor szembesül ezzel a kellemetlen jelenséggel, amikor a melegvízcsap megnyitásakor záptojás szag árad a fürdőszobában vagy a konyhában. Ez a szúrós, kénes szag nemcsak zavaró, hanem aggodalomra is okot adhat: vajon biztonságos ez a víz, vagy egészségügyi kockázatot is rejt magában? A bojlerben kialakuló szag hátterében több tényező is állhat, a víz minőségétől kezdve a készülék karbantartásáig. Cikkünkben bemutatjuk, miért alakul ki ez a jelenség, mikor kell komolyabban venni, és mit tehetünk azért, hogy a meleg víz ismét friss és szagtalan legyen otthonunkban. A bojler működése és a víz összetétele A bojler lényege, hogy a hideg vizet felmelegítse és tárolja, így bármikor meleg víz álljon rendelkezésünkre. Ez a zárt rendszer azonban ideális környezetet teremthet különféle kémiai és biológiai folyamatoknak, különösen akkor, ha a készülék ritkán van karbantartva. A vízben természetes módon jelen vannak ásványi anyagok, köztük kalcium, magnézium, és kis mennyiségb...

A magyar huszárság története – legendák, harcok és a szabadságharc hősei

A magyar huszárság a világ egyik legismertebb és legelismertebb könnyűlovassága volt, amely évszázadokon át meghatározta az európai hadviselés alakulását. A huszárok nemcsak bátorságukkal és harci képességeikkel tűntek ki, hanem egyedi viseletükkel és harcmodorukkal is, amelyek a mai napig a magyar katonai hagyományok szimbólumai. A huszárság története szorosan összefonódik Magyarország viharos múltjával. A középkori kezdetektől a török háborúkon át az 1848-49-es szabadságharcig a huszárok mindig ott voltak a legfontosabb ütközetekben. A szabadságharc után azonban a huszárság helyzete megváltozott: egyes alakulatokat feloszlattak, másokat beolvasztottak a császári hadseregbe. Ennek ellenére a huszárszellem nem tűnt el, sőt a huszárok legendás hírneve tovább él a mai napig. Ebben a cikkben végigkövetjük a magyar huszárság történetét, bemutatjuk dicső korszakait, kiemelkedő alakjait, valamint azt, hogy milyen szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharcban és az azt követő idősz...

A magyar Tibi csoki eredete és története

A Tibi csokoládé neve sokak számára gyerekkori emlékeket idéz: a klasszikus kék papíros tábla, az egyszerű, mégis ellenállhatatlan ízvilág, amely generációkon átívelő kedvenc maradt. A magyar édességgyártás ikonikus márkája máig meghatározó szerepet tölt be a hazai piacokon, és bár időközben számtalan új termék és külföldi versenytárs jelent meg, a Tibi hírneve töretlen. Hogyan született meg a híres csokoládé, kik álltak a háttérben, és miért maradt ilyen sokáig a magyar háztartások kedvence? A következőkben részletesen bemutatjuk a Tibi eredetét, fejlődését és örökségét. A Tibi csoki születése és a kezdeti évek A Tibi csokoládé története 1941-ben indult, amikor a Stühmer Frigyes által alapított gyár, a híres Stühmer Csokoládégyár piacra dobta a terméket. A névválasztás mögött egy személyes történet áll: a csokoládét az akkori gyárvezető fiáról, Tiborról nevezték el, ezzel is emberközelivé téve a márkát. A kezdetektől fogva az volt a cél, hogy egy megfizethető, de jó minőségű éde...