Ugrás a fő tartalomra

Anyák napja – Történelem, hagyomány és meglepő tények az édesanyák ünnepéről

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak.

Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva.

Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban és Rómában tavaszi ünnepekkel tisztelték az istenanyákat – Rhea-t és Cybelét –, akik a termékenység és az anyaság istennői voltak. A kereszténység elterjedésével ez az ünnep átalakult: az úgynevezett „Mothering Sunday” például Angliában és más európai országokban már a középkor óta létezik, amikor az emberek évente egyszer visszalátogattak „anyaegyházukba”, vagyis abba a templomba, ahol megkeresztelték őket – ez pedig egyben az édesanyák köszöntésének napjává is vált. Az amerikai anyák napja eredete pedig Anna Jarvis nevéhez fűződik, aki az édesanyja halála után küzdött az ünnep hivatalos elismeréséért. Végül 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bevezette az anyák napját az USA-ban. Ironikus módon Jarvis később tiltakozni kezdett az ünnep elüzletiesedése ellen, mivel az eredeti, meghitt üzenetét – a hála és szeretet kifejezését – a virágboltok és ajándékipar túlzottan üzleti irányba tolták.

És most jöjjenek az érdekességek! Tudtad, hogy anyák napján világszerte több mint 150 millió képeslapot küldenek el, így ez az egyik legnépszerűbb képeslapos ünnep a karácsony után? Vagy hogy Kínában az anyák napja az egyik legjelentősebb ünneppé vált, különösen az elmúlt két évtizedben, és sok fiatal ekkor tér vissza szülőfalujába, hogy személyesen köszöntse édesanyját? Japánban pedig a fehér szegfű a szimbóluma az ünnepnek, amit a szeretet és tisztelet jeleként ajándékoznak. Magyarországon a legmeghatóbb anyák napi szokások közé tartozik a gyermekek által előadott versek és dalok sora, amelyeket gyakran még az óvodások és kisiskolások is hetekig gyakorolnak. Az egyik legismertebb anyák napi vers Fazekas Anna „Édesanyám keze” című költeménye, amely generációk óta megindítja az édesanyák szívét. És ami talán a legmegdöbbentőbb: több országban, például Szerbiában vagy Indonéziában az anyák napja nem májusban van, hanem decemberben! Ez is jól mutatja, hogy az anyaság univerzális érték, de az ünneplés módja és időpontja kulturálisan eltérő lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi az infrapanel? – A sugárzó hő modern forradalma

Az infrapanelek az elmúlt évek egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő fűtéstechnológiai megoldásává váltak, amelyek teljesen új szemléletet hoztak a lakóterek és munkahelyek hőkomfortjának kialakításában. A jelenség alapja a természetes napsugárzás működési elve: a panelek nem a levegőt, hanem közvetlenül a tárgyakat és az élőlényeket melegítik fel, így gyors, hatékony és meglepően természetes érzetű meleget teremtenek. A következő cikk feltárja, hogyan fedezték fel az infravörös sugárzás fűtési potenciálját, milyen fizikai elven működnek az infrapanelek, és azt is, miben különböznek a modern rendszerek a korai technológiáktól. A végére érve átfogó képet kapsz arról, miért tekintik sokan a jövő egyik legkényelmesebb és legenergiatudatosabb fűtési módjának. Az infravörös sugárzás felfedezésének története Az infravörös sugárzás története egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza, amikor William Herschel csillagász egy egyszerű prizmás kísérlettel vizsgálni kezdte a fén...

Black Friday – Csak szórjuk a pénzünket

A Black Friday mára nem egyszerű vásárlási esemény, hanem egy pszichológiai kísérlet, amelyet évről évre lelkesen újrajátszunk. A reklámok, a visszaszámlálók, a „csak ma” feliratok és a hatalmasnak tűnő kedvezmények olyan érzelmi reakciókat váltanak ki belőlünk, amelyek sokszor teljesen felülírják a racionális gondolkodást. Bár tudjuk, hogy sok ajánlat valójában nem is olyan óriási, mégis hajlamosak vagyunk elhinni, hogy most vagy soha alapú döntést kell hoznunk. Ez a cikk tudományos megközelítésben mutatja be, miért működnek ennyire jól ezek a trükkök, hogyan vernek át bennünket finoman, és miért sodródunk bele önként abba a helyzetbe, hogy a pénzünk jelentős részét sokszor teljesen felesleges termékekre költjük. A vásárlási láz pszichológiája A Black Friday idején az egyik legerősebb érzelmi tényező a FOMO, vagyis a „fear of missing out”, a kimaradástól való félelem. Az akciók korlátozott ideje és a készletek véges volta olyan sürgető érzést kelt, amely aktiválja az agy amigdal...

Az áramforrások történeti megjelenése és fejlődése

A hordozható áramforrások fejlődése a technológiai korszakok egymásutánját is tükrözi, mivel minden új elemfajta egy adott társadalmi és ipari igényre adott válaszként jelent meg. A történelem első kísérleti cellái még elszigetelt laboratóriumi eszközök voltak, majd fokozatosan formálódtak olyan kompakt energiatárolókká, amelyek különféle eszközök működését tették lehetővé. A laposelem , a gombelem vagy a ceruzaelem nem csupán különböző formát jelöl, hanem eltérő gyártási elveket, kapacitásokat és felhasználási módokat is. A cikk azt vizsgálja, hogyan alakultak ki ezek a típusok, milyen műszaki problémákra adtak megoldást, és miként illeszkedtek a korszakok technológiai környezetébe. Az első hordozható áramforrások kialakulása A korai hordozható elemek megjelenése szorosan kötődött ahhoz, hogy a galvanikus reakciók miként tehetők stabilan és ismételhetően használhatóvá. A 19. században létrejött első cellák még nehézkesek, instabilak és rövid élettartamúak voltak, így csupán labo...